Nyárádszeredai városnapok

Idén nem szerveznek kistérségi napokat a Nyárádmentén, de csütörtökön rajtolnak a városnapok Nyárádszeredában. A Kistérségi Társulás az eddigi gazdag programjai helyett inkább a szakmai oldalra helyezi idén a hangsúlyt.

A helyi önkormányzat vállalta a városnapok szervezését és az anyagi feltételek biztosítását, de mellette ott áll társszervezőként a Nyárádmente Kistérségi Társulás. Értesüléseink szerint az eddigieknél kevesebb pénzt fordítottrak az idén a rendezvény programjaira, de azért megpróbálnak mindenki kedvére valót nyújtani. A háromnapos vásáros városnapokra a testvértelepülésekről is várnak küldöttségeket.

Kicsiknek-nagyoknak hinta, vásár, a felnőtteknek szépségverseny

A rendezvénysorozat az augusztus 1-jei országos kirakóvásárral rajtol: a piactéren és környékén rengeteg árusra és vásárlóra számítanak. Lesz körhinta kicsiknek és nagyoknak, a gyerekeknek pedig három napig pónilovaglás, légvár, mászófal, arcfestés. Azokat a gyerekeket, akik megunják a piaci zsibvásárt, a főtérre és a művelődési házba várják csütörtökön és pénteken játékokra, kézműves foglalkozásokra. A felnőtteknek könyvbemutatókat, fotókiállítást szerveztek, a sportok kedvelőit csütörtökön motoros bemutató, pénteken kézilabda, szombaton foci, taekwondo és autós ügyességi verseny várja. Pénteken este a Bekecs néptánccsoport korosztályai mutatják be táncaikat.

Szombat estére koncertet és szépségversenyt, éjfélre tűzijátékot szerveztek

Szakmai programokat is beterveztek, amelyekre szűkebb közönséget várnak. A kistérségi társulás és az önkormányzat rendezésében lesz értekezlet a 2007–2013-as fejlesztési időszak elemzéséről, a fejlesztési stratégiákról és a helyi megvalósításokról. Bormustrát is terveztek, ahol backamadarsi és móri borok kerülnek bemutatásra, míg szombat este a civil szervezeteknek adnak át érdemdíjat.
Aki mindezekben sem talál kedvére való programot, az talán a szórakozási lehetőségek között válogathat sikeresebben: csütörtök este a Chrom együttes, valamint Jakab Csaba és bandája koncertezik, míg szombat este Máté Péter emlékkoncertet tartanak. Ennek keretében kerül sor első alkalommal a Bekecsalja Szépe nevet viselő szépségversenyre, majd éjfélre tűzijátékot ígérnek a szervezők.

Nem marad el a kiállítás és vásár

A Nyárádmente Kistérségi Társulás negyedik alkalommal szervezi meg a hagyományos helyi termékek kiállítását és vásárát. Idén nem a sportcsarnokban, hanem a főtéren állították fel az árusok, termelők, kézművesek standjait, három napra várva a kiállítókat, érdeklődőket és vásárlókat egyaránt. Itt zöldségtermesztők, borászok, tejtermelők, kisipari vállalkozók és kézművesek mutatják be portékáikat, a termelőknél valószínűleg lehet bort, pálinkát kóstolni, viszont nem lesz főzőverseny. Antal Zoltán ügyvezetőtől megtudtuk: a társulás úgy döntött az éve elején, hogy kistérségi napokat az idén nem szerveznek, de szakmai értekezletekkel, bemutatókkal bármely település rendezvényére elmennek. A kiállítást és vásárt viszont nem mellőzik, ugyanis a termelők árumozgásának, a piacnak több évszázados hagyományai vannak itt, ezért úgy döntöttek, hogy ezeket a vásárokat bárhová elviszik, ahol megfelelő infrastruktúrát és érdeklődő közönséget tudnak biztosítani a helyi szervezők.
A főtéri vásári forgatagban nemcsak termelők, árusok és vásárlók lesznek, hanem a civil szervezetek is háromnapos bemutatkozási lehetőséget kaptak, míg a helyi rohamentősők folyamatos egészségügyi felméréssel állnak az érdeklődők szolgálatára.

szekelyhon.ro


Elterelnék az autópályát a nyárádszeredaiak

Miután két év „altatás” után, politikai síkon ismét terítékre került a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítésének gondolata, a Nyárádmentén újból felkorbácsolódtak az indulatok. Most már azok sem értenek maradéktalanul egyet a sztráda nyomvonalával és műszaki kivitelezésével, akik 2011-ben még lehurrogták a pályaépítést ellenzőket.
Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester érdeklődésünkre elmondta, az önkormányzat most azért lobbizik, hogy a tervező újból módosítson a nyomvonalon.

Nem kérnek a második nyomvonalból sem

„Két rossz közül valahogy elfogadtuk a kisebbik rosszat. Most ott tartunk, hogy ezen próbálunk javítani. A kérdés csak az, hogy meghallgatnak-e Bukarestben” – fejtegeti Tóth Sándor, miközben a leendő Marosvásárhely–Jászvásár autópálya nyárádszeredai nyomvonaláról kérdezzük. A polgármester még jól emlékszik, hogy két évvel ezelőtt, Dászkel László helyetteseként is komolyan meg kellett vívnia azokkal a helyiekkel és környékbeliekkel, akik a sztrádaépítés ellen foglaltak állást. A sztrádára szükség van, de nem itt, ezen a környéken, ahol harminc kilométeres szakaszon harminc település terül el – szólt az ellenzők érve, akik vagy a Maros vagy a Küküllő mentére terelték volna át az Erdélyt Moldvával összekötő út Maros megyei szakaszát. Tóth Sándor akkor a kistérség gazdasági szükségleteivel érvelt és már alpolgármesterként megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy az út ne vágja ketté a nyárádmenti kisvárost.

A szeredai vezetőknek sikerült kieszközölniük egy második nyomvonal megrajzolását, amely ugyan meghosszabbítaná a pályát, és ezzel együtt növelné a költségeket, de csak egy néhány ház lebontását eredményezné. Az elégedetlenkedők viszont most is azt állítják, hogy az útnak inkább a Maros völgyén kellene elhaladnia. Annál is inkább, mivel a tervező még csak egy lehajtóval sem „kárpótolná” a település lakóit. „Bár több politikus is úgy értelmezte, hogy mi a sztráda megépítése ellen foglalunk állást, nem így van. Csak azt szeretnénk, ha ezen a második változaton is javítanának. Mert nem helyénvaló, hogy házakat kell bontani Szeredában és Székelyberében, de városkánkat még ketté is vágná az úttest” – állítja Tóth. Szerinte lenne is megoldás: az Ákosfalva felöl érkező út Nyárádszentanna kikerülésével Szeredát is „megkímélné”. Így csak mezőgazdasági területek esnének az infrastrukturális fejlesztés áldozatául. Természetesen ez is egy kapaszkodó egyes gazdák számára, akik foggal-körömmel ragaszkodnak nadrágszíj parcelláikhoz.

Lehajtót kérnek

Karácsony Károly, a szomszédos Nyárádgálfalva polgármestere úgy látja, nem csak a nyomvonallal van gond, de a szeredai lehajtó hiánya is komoly kérdőjeleket vet fel. Egyenesen nevetségesnek tartja, hogy Ákosfalva és Szováta között egyetlen helyen sem, még a városi rangra visszaemelt Nyárádszeredába se lehessen letérni a sztrádáról. „Ha még a régió központját sem csatlakoztatják az autópályára, akkor mit nyerünk mi, nyárádmentiek ebből az egészből?” – teszi fel a költői kérdést Karácsony. Mert azzal ő is, kollégái is tisztában vannak, hogy egy autópálya közelsége csak abban az esetben hozhatja el a várva-várt gazdasági fellendülést, ha nem úgy halad el a Nyárádmentén, mint repülő a közeli Bekecs csúcsa fölött.

Mint arról beszámoltunk, két évvel ezelőtt a pályagondok összefogásra ítélték Nyárádszereda addig RMDSZ–MPP vitáktól hangos önkormányzatát. Akkor a testület java része, pártállástól függetlenül, leszavazta a Bukarestből javasolt nyomvonalat.

A tervek ellenzői a marosvásárhelyi Focus Öko Center és a nyárádszeredai kertészeti egyetem tanulmányaira hivatkozva győzték meg kollégáikat a sztráda káros hatásáról. Mint hangsúlyozták, a Székelyföld egy részét érintő pályára szükség van, csak ennek semmiként nem a legsűrűbben lakott térségben és a legszűkebb völgyben kell áthaladnia. Ezt vallja ma is ifjabb Nagy Imre RMDSZ-es tanácsos, aki szerint a városházának ki kellene eszközölnie, hogy a tervezők legalább a rigmányi domb mögé tereljék az utat. „Ennek az útnak nem itt, hanem a Maros völgyén kellene áthaladnia. De ha már a Nyárádmente mellett döntöttek, akkor sem lenne szabad kettészakítania városunkat” – hangoztatja az önkormányzati képviselő.

Fejedelmi sírokhoz zarándokolnak a nyárádszeredaiak

Huszadik alkalommal rendezik meg ezen a héten a Bocskai-napokat Nyárádszeredában, emlékezve a fejedelem 1605. február 21-én történt megválasztására.

A húsz év már nem csak múltat jelent, hanem rangot is ad a kisváros egyik legfontosabb kulturális és közéleti eseményének számító rendezvénysorozatnak. 1994. február 21-én az akkori községháza gyűléstermében tartották az első megemlékezést Bocskai István itt történt fejedelemválasztására, azóta a megemlékezés programja fokozatosan bővült, és már legalább egy évtizede több napos, nem egyszer egyhetes rendezvényről beszélhetünk. Az idei napok mottója a fejedelemnek 1606-ban Kassáról Petki János udvarhelyszéki kapitánynak, a székelyek generálisának címzett leveléből származik: „Az székelységet hitünkkel confirmált szabadságokban meg akarjuk tartani. (...) kicsintől fogva nagyig kegyelmed őköt mindenek ellen megoltalmazza”.

A fejedelmek sírjához zarándkolnak

A rendezvények csütörtökön veszik kezdetüket. Ezen a napon a bekecsalji magyar középiskolák (Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szováta) közel egy évtizedes hagyományú vetélkedőjére kerül sor a Fejedelem és kora címmel. Pénteken este a Bekecs Néptáncegyüttes szórakoztatja a közönséget a Művelődési Házban a Csongor és Tünde táncszínházi előadással.

Szombaton a szervezők az egykori erdélyi fejedelemség fővárosába, Gyulafehérvárra viszik el külföldi vendégeiket. Bocskait itt temették el nagy pompával 1607. február 22-én „János király fia mellé”. Sírhelye eltünt, de az azt jelző emléktáblát mindenképpen megkoszorúzzák, majd a déli harangszókor fejet hajtanak Hunyadi János sírjánál. Míg odautazáskor Aranyosszéket, hazafelé a Szászföldet érintik, de megkóstolják a Küküllők vidékének borait is.

Sport, kultúra, emlékezés

Eközben itthon a marosszéki magyar középiskolák – Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas és a Református Kollégium, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda – küzd meg a Bocskai-kupa teremfoci bajnokságban, amely egyben selejtező is: Szováta mint házigazda hivatalból jelen lesz a hazai magyar középiskolák idei országos bajnokságán, egy másik helyet ennek a tornának a legjobbja foglalhat majd el.

Szombat este a Művelődési Házban kulturális rendezvényekre kerül sor: köszöntik Nagy Miklós Kund Pro Cultura Hungarica díjas művészeti írót, aki a maga során a szovátai Kuti Dénes festőművész kiállítását mutatja be, valamint az ötven év munkásságáról szóló könyvet, amely a Műterem sorozatban jelent meg. A köszöntők után a színpadon a helyi középiskola diákjai adnak zenés-táncos irodalmi műsort A „véres farsang”-tól Bocskai békés koráig címmel, amelyben azt a fordulatot mutatják be, amely tíz év alatt történik meg a bihari főúr életében: a székelyeket kegyetlenül üldöző katonából szabadságharcos és szeretett fejedelem válik, akit Marosszeredában a székelység egyöntetűen vezetőjévé kiált ki.

Erre emklékeznek vasárnap délelőtt is az ünneplők. A református templomban tartandó ünnepi istentisztelet keretében a Bocskai Dalkar is közreműködik: részletet olvasnak fel a fejedelem végrendeletéből, majd korabeli és az alkalomhoz illő énekeket adnak elő. Ezt követően megkoszorúzzák a főtéren álló Bocskai szobrot, majd Oltyán Csaba tanár ennek hányatott sorsát ismerteti, valamint készítőjéről, Horváth Géza szobrászművészről emlékezik halálának 65. évfordulója alkalmából.

Itt lesznek a testvérvárosok is

Az idei ünnepségeken jelen lesznek Nyárádszereda anyaországi testvérvárosai is: Aszód, Hajdúdorog, Mór, Örkény, Simontornya, Szerencs és Zalaegerszeg küldöttségei, értesüléseink szerint mintegy harminc személy.

szekelyhon.ro




Rohammentő-szolgálat Nyárádszeredában

2012-ben kényszerhelyzetbe került a nyárádszeredai önkormányzat, ugyanis a helyi tűzoltóegységnek otthont adó épületet visszaigényelték és -kapták a volt tulajdonosok, így új székhelyet kellett keresni. Kapóra jött, hogy a volt Nyárád Kisipari Szövetkezet ingatlanja félig üresen, kihasználatlanul állt, ezért júniusban úgy döntöttek, megvásárolják az épületegység irodai szárnyát.
Az is a vásár melletti érv volt, hogy három nagy garázshelyiség is rendelkezésre állt. Innen már csak egy lépés volt kiegészíteni az ötletet azzal, hogy állandó rohammentő-szolgálatot hozzanak létre, amely ellátja a Nyárádmentét. Hozzáfogtak az átépítéshez, amelynek nyomán a helyiségeket – konzultálva a vészhelyzeti felügyelőséggel – a rendeltetésnek megfelelően alakítsák át. A napokban az utolsó simításokat végzik, valószínű, hogy februárban sor kerül az avatásra is. Amint Keresztesi Ernő Barna alpolgármester elmondta, a végleges dátumot a vészhelyzeti felügyelőséggel egyeztetik, mivel úgy szeretnék, hogy az avatón jelen legyen Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter és természetesen Raed Arafat államtitkár is.

Az önkormányzat az épület vásárlásába, átrendezésébe összesen 1 millió lejt fektetett be. Ezzel a pénzösszeggel berendezik a pihenőszobát, az intervenciós központot, konyha és kis étkezde és természetesen mellékhelyiségek is a szolgálatosok rendelkezésére állnak majd. Emellett három garázst is rendbe tesznek, ahol jelenleg a marosvásárhelyi mentőszolgálatnál levő gépkocsi, illetve tűzoltóautó állomásozik. Az alpolgármester büszkén mondta, hogy amikor a vészhelyzeti felügyelőség képviselői legutóbb ellenőrizték a munkálatokat, kijelentették, hogy ez lesz az egyik legkorszerűbb vidéki rohammentő-szolgálati központ.

Az alkalmazottakat, akiket nemcsak Nyárádszereda, hanem a kistérségben levő települések önkormányzatainak a hozzájárulásával javadalmaznak, ugyancsak a környékről válogatták ki. Mintegy 50-en jelentkeztek a szolgálatra, közülük 14-et találtak alkalmasnak a feladat elvégzésére, a kiválasztottak már el is végezték a szaktanfolyamot, jelenleg is gyakorlatoznak a marosvásárhelyi SMURD-nál. Az elképzelés szerint itt nem lesz szakorvosi ellátás, csak Paramedic jelzésű szolgálat. Vészhelyzetkor a nyárádszeredai egység a Nyárádmentén avatkozik majd be, az elsősegélynyújtás után a sérülteket Marosvásárhelyre szállítják, nyilván, nagyon súlyos esetben akár a mentőhelikopter igénybevételével is. Hasonlóképpen a tűzoltóautó is Nyárádszeredából jóval hamarabb a tűzesetek helyszínére érkezik és így megnő az esélye annak, hogy kevesebb kár keletkezzen.

Az alpolgármester azt is elmondta, szándékukban áll tárgyalni a testvértelepülésekkel azért, hogy segítsék a települést egy újabb mentő- vagy tűzoltóautó vásárlásában, amely szükséges ahhoz, hogy vészhelyzetben biztonságosan ellássák a térséget. A vészhelyzeti egység működtetéséhez Nyárádszeredán kívül Backamadaras, Nyárádgálfalva, Nyárádmagyarós, Székelybere, Hodos, Csíkfalva és Nyárádremete is hozzájárult, de természetesen Dózsa György községtől Nyárádremetéig minden települést lefednek majd szolgáltatásukkal. Keresztesi Ernő Barna azt is hozzátette, a SMURD-egység létesítése és működtetése a kistérségi együttműködés egyik jó példája kell legyen.



Bekeményített a nyárádszeredai önkormányzat

A polgármester javaslatára a nyárádszeredai önkormányzati képviselőtestület legutóbbi ülésén több határozatát is visszavonta, és ezzel nem kevesebb, mint négy egyesületből lépett ki. Az elöljárók szerint semmit sem veszítenek a fölösleges „pénzkidobás” megszüntetésével.

Határozatai révén Nyárádszereda kilépett a Maros Megyei Turisztikai Egyesületből, a Romániai Városok Egyesületéből, továbbá az Aqua Invest és az Ecolect megyei fejlesztési egyesületekből. „Nem láttam ezeknek az egyesületeknek az értelmét. Akkor lenne értelme, ha Nyárádszereda, mint tag, valami hasznot is húzna” – fogalmazott tömören portálunk érdeklődésére Tóth Sándor polgármester, aki úgy gondolja, hogy a kisváros ilyen gazdasági helyzetben nem engedheti meg magának, hogy egyenként 2500-3000 lejes évi tagságot fizessen ki. Ezután a város csak megalapozott tényezők mellett fog kifizetéseket eszközölni, és nem olyan egyesületnek, „amely nem él, csak azért van, hogy legyen”. Csak akkor fizetnek, ha haszna van belőle a településnek – nem kimondottan pénzbeli, hanem akár információ, akár haladás.

Egyeseknek csak a tejföl kell?

Az Aqua Invest egyesület arra kötelez, hogy amikor elkészül a csatornarendszer, feltétlenül vele kell dolgozni. „Ez a versenyszellemnek a kizárása” – tagolja elégedetlenül a Székelyhonnak a kérdést a polgármester, aki inkább olyan céggel szeretne dolgozni a jövőben, amely a legjobb feltételeket ajánlja. Az Aqua Invest csak akkor venné át a csatornahálózatot, ha az működőképes, de az elöljáró nem adná oda olyannak, aki a hasznot akarja „levenni”, hanem olyan partnert keres, amely segít elindítani a rendszert.

Az Ecolect új hulladékgazdálkodási egyesülettel szemben azt hozza fel az elöljáró, hogy a városban a szemételszállítás megoldott, ezért nem érdemes az egyesület tagjának lenni. Tóth szerint inkább olyan céggel kell szerződést kötni, amelynek megvannak a szükséges engedélyei és bármilyen feltételek között tudja menedzselni a hulladék kérdését.

Nyárádszereda nem épít a megyének

A település fölött megépült a Nyárádon az a szivattyútelep, amely biztosítja a szükséges másodpercenkénti 15 liter vizet a város ellátására. Ugyanakkor a megyei vízellátási tervben szerepel a Nyárádmagyarós és Nyárádtő közötti gerincvezeték, amelynek háromszoros hozamát szintén a Nyárádból biztosítanák. Ha az utóbbi két-három évi szárazságot tekintjük, a Nyárád erre nem lesz alkalmas úgy, hogy élővilága megmaradjon a természetes állapotában. Ennek tudatában a vízügyiek mégis engedélyt adtak a megyei vízkivételi pont megépítésére – részletezi Tóth. Az építkezéshez szükséges helyet a nyárádszeredaiak ingyen bocsátották a megye rendelkezésére, ám a megyei terv lassabban halad. A polgármester olyan információk birtokában van, hogy a megyei tervben eredetileg nem szerepelt külön vízkivételi pont megépítése, ami éppen 90 ezer lejbe kerül. Most arról folyik a tárgyalás a megyei és a városi elöljárók között, hogy kinek a feladata a második vízkivételi pont kialakítása. „Úgy gondolom, hogy nem az én feladatom, hogy megépítsem a megyének is, miután ingyen adtam helyet is” – mondja a polgármester.

Az olcsóbbat választják

Tóth Sándor a nyárádmenti önkormányzatok által létrehozott kistérségi hulladékgazdálkodással foglalkozó ákosfalvi szolgáltató ellen is kifakadt. Tavaly a város már más céggel kötött szerződést, mivel elégedetlen volt az addigi helyzettel. Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e szó még egyáltalán együttműködésről a két fél között, Tóth Sándor nem mondott nemet, de csak határozott feltételek mellett látja ezt lehetségesnek. Először is a város is részese kell legyen a cégnek, mivel pénze van benne. Továbbá a cégnek be kell tartania azokat a feltételeket, amelyeket az induláskor a tizenhárom nyárádmenti önkormányzat lerögzített: minden községet vegyenek be az irányításba és vállalják közösen a működtetés feltételeit. Továbbá Tóth Sándor szerint új vezetőre van szükség, olyan menedzserre, aki hosszú távon gondolkodik, nem a hirtelen profitszerzés a célja. Minél több lesz a szelektíven gyűjtött szemét, annál kedvezőbb lesz az ár. Addig viszont a város azt a szolgáltatót választja, amely a legolcsóbb – márpedig az ákosfalvi nem az – állítja határozottan a polgármester.